Útjainkról

A héten látott napvilágot Ilyés Gyula polgármester beszámolója, többek között, a városban elvégzett útjavítási munkálatokról. Kiderül, hogy a jelenlegi mandátum alatt 101 utcát aszfaltoztak le illetve aszfaltoztak újra, a munkálatok összértéke pedig 33 millió új lejre rúg. A mennyiség alapján ítélve úgy tűnhet, hogy minden rendben van, a jelentésben azonban nem esik szó a munkálatok minőségéről.

A polgármesteri hivatal honlapján számtalan polgártársunk bírálja a közelmúltban felújított utcákon végzett munkálatok minőségét. Példaként hadd hozzam fel a nemrég átvett Hám János utcát, mely szerintem esztétikai szempontból elfogadhatatlan. Minőségi és esztétikai problémák azonban szinte minden olyan utcán jelentkeznek, melyeket 2004 óta újítottak fel, beleértve azokat is, amelyeket a tavalyi év végén vettek át.

Áttanulmányoztam a reprezentatív mintán végzett közvéleménykutatás eredményeit is (lásd: http://www.satu-mare.ro/primarie/stiri/nouanepasa.html), melyből kiderül többek között az, hogy a város lakóinak 61 százaléka egyáltalán nincs megelégedve, míg 25.2 százaléka nem nagyon elégedett a polgármester tevékenységével az utak állapotának tekintetében.

Helyénvalónak tartom Ilyés polgármester úr stratégiáját olyan szempontból, hogy prioritásként kezeli a városi úthálózat felújítását. Ezt a munkát folytatni is kell – de másképp. Véleményem szerint a rosszul elvégzett munkálatok miatt jártak gyenge eredménnyel ezek az erőfeszítések, következésképpen a munkálatok lebonyolításának terén kell változtatásokat eszközölni.

A minőség felé vezető út

Véleményem szerint az útkarbatartási munkálatok gyenge minőségéért csak részben tehetőek felelőssé a kivitelező cégek. Áttanulmányoztam azokat a ”tenderfüzeteket”, melyek alapján a 2007 őszén végzett munkálatokat ítélték oda (Retezatului, Petőfi, Decebal utca, stb.) és arra a következtetésre jutottam, hogy nagyrészt ezek a dokumentumok teszik lehetővé a silány kivitelezést. Ha például megnyitjuk a http://www.satu-mare.ro/fisiere/licitatie/CAIET%20SARCINI%20STR.%20MICU%20KLEIN.pdf linket akkor egy mindössze 12 soros dokumentumot találunk! Teljességgel hiányzik a kivitelezési terv, nem tartalmaz műszaki adatokat, sem az alkalmazandó minőségi szabványokat. Tehát annak ellenére, hogy véleményem szerint ezek a munkálatok nem megfelelőek minőségi szempontból, nem tudom ezt bizonyítani, ugyanis a kivitelező cégek ”minden” olyan kívánalomnak eleget tettek, amik a tenderfüzetben szerepeltek.

Minden minőségi munka feltétele az, hogy bizonyos minőségi szabványok betartásával, szigorúan vett ütemterv szerint végezzék. Következtetésképpen amíg az önkormányzat nem dolgoz ki alapos, a minőségi szabványokat is tartalamzó műszaki terveket, addig nem is lehet minőségi munka végzésére kötelezni a kivitelezőket. Mindaddig, amíg helyi szinten mindössze ”árháború” folyik, a megrendelő pedig nem követelőzik, egyetlen cég sem fog minőségi munkát végezni.


Egy jó terv azonban még nem elegendő a sikerhez. A jó minőségű munkához az is kell, hogy a kivitelezést szakaszokra osszák, és ezeket a részmunkákat leellenőrizzék az egyes munkaszakaszok végén. Ha pedig az önkormányzatnak nincsen olyan szakembere, aki ezt elvégezhetné, meg kellene bízzon egy szakértő céget a munkálatok felügyeletével.
Figyelembe véve azt, hogy az utóbbi években Szatmárnémetiben egyes építkezési vállalatok milyen gyenge minőségű munkát végeztek, a jövőben előválogatásos pályázatokat kellene hirdetni. Ez azt jelentené, hogy még a licit előtt kiválogatnák azokat a pályázó cégeket, amelyek nemcsak papíron, hanem konkrét megvalósításokkal is bizonyítani tudják, hogy rendelkeznek a szükséges kapacitással a meghirdetett munka elvégzéséhez.

Gondolatok az Udvari úti munkálatokról

Tavaly nyáron tanácsadónak alkalmazott egy német cég, amely részt akart venni az Udvari út felújítására kiírt versenytárgyaláson. Ők mindamellett, hogy helyi kivitelezési partnert kerestek, megvizsgálták a hazai nyersanyagpiacot és áttanulmányozták a romániai közbeszerzési szabályzatot – lefordíttatták és áttanulmányozták a tenderfüzetet is.

A német mérnökök többek között észrevették azt is, hogy a tenderfüzetben csak az Udvari út második szakaszára nézve szerepelnek kanalizálási munkálatok. A helyszínen azonban – miután szóba álltunk az utca lakóival – kiderült, hogy az Udvari út első (bekötő) szakaszán sincs kiépítve a kanálishálózat.

A munkálatok helyszínen más, szintén a közművesítéssel kapcsolatos problémákra is fény derült: a meglévő gázvezetékek, a közvilágítás, illetve az elektromos és a telefonhálózat az építendő út tükrébe esnek és szükségszerű ezek kiváltása/elköltöztetése az útépítési munkálatok tényleges megkezdése előtt. A tenderfüzet egy szót sem említett viszont ezekről a várható problémákról és azok megoldási módjáról. Lényegében ugyanezokkal a gondokkal szembesültünk, amelyeket most a Betonút és az Alfarom is kifogásol.

A német cég a több szempontból tisztázatlan helyzet, valamint a tenderfüzetben szereplő korszerűtlen megoldások miatt végül nem vett részt a versenytárgyaláson. A kérdés az, hogy mért nem vette észre a polgármesteri hivatal is, hogy hiányzik az Udvari út kanalizálásának a bekötő szakasza, miért nem foglalták be a tenderfüzetbe ennek a kiépítését, illetve miért nem gondoskodott az említett közművek kiváltásáról/elköltöztetéséről az azóta eltelt 9 hónapban ?

A leginkább kifogásolható műszaki megoldás az, hogy a második szakaszon nem kerül feltörésre a meglévő betonút, hanem csak kiszelesítik azt és arra kerül az új aszfaltréteg. A korszerű útépítési elveknek nem felel meg ez a megoldás mivel a beton hőtágulási tényezője és rugalmassága eltér az aszfaltétól. Várható, hogy a nyári melegben az asztfalt alatt hagyott beton kitágul, megemelkedik és repedéseket okoz a friss aszfaltrétegben. A német mérnökök által javasolt költséghatékony megoldás a beton helyszíni feldarabolása és az alapba való bedolgozása lenne - szerintem a Betonút mérnökei is erre a következtetésre kellett hogy jussanak.

Hogyan kezdtem volna neki én a "nagy útjavításnak"

Az Ilyés Gyula polgármester úr által kezdeményezett ”nagy útjavítás” előtt rendbe kellett volna hozni a régi aszfaltréteget az utcákban legalább annyira, hogy 3-4 évig kitartson. Nem került volna túl sokba nagyobb területeken felmaratni a burkolatot és a helyszínen feldolgozni és újraönteni. A folyamatos kátyúzás az évek során biztos, hogy több pénzt emésztett fel, mint amennyit egy alapos újraöntés igényelt volna.

Ezzel a nagy hatékonyságú kátyúzással párhuzamosan pedig minden földes utcát le kellett volna kövezni.
Ha így jártak volna el, néhány hónap elteltével mindenki olyan utcákon közlekedhetett volna, amelyen nem érik egymást a gödrök és nem sárosak – még ha nem is lettek volna éppen tükörsimák.

Ezután az ideiglenes burkolatjavítás után nekikezdtem volna a közműhálózatok felújításának. Az átfogó útfelújítás előtt pedig mindenképpen alkalmaztam volna egy szakértőt, aki megfelelőképpen össze tudta volna állítani a tenderfüzeteket. És csak azokon az utcákon végeztem volna el ezeket a költséges munkálatokat, ahol már a közműhálózat rendbe lett hozva.

Újabb 40 millió lej kölcsön útjavításra

Szatmárnémeti úthálózatának fejlesztése érdekében újabb 40 millió lej kölcsönt vesz fel a város, mindamellett, hogy 2005-ben 70 millió lej értékben már felvett egy kölcsönt útjavításra.

Szeretném leszögezni, hogy helyeslem Ilyés Gyula arra irányuló szándékát, hogy a városban minden utcát leaszfaltozzon illetve újraaszfaltozzon. Mivel azonban a munkák kivitelezési módja hagy maga után kívánnivalót, az eddig elvégzett munkálatok eredményét legfennebb elfogadhatónak nevezhetjük (néhány esetben egyenesen elfogadhatatlannak).

Egy évvel ezelőtt, amikor a 2007-es év költségvetés közvitáját tartották megmondtam a polgármester úrnak, hogy szerintem hiba lesz 70 millió lej köcsönt úgy elkölteni, hogy a javítások eredménye addig sem tart majd, ameddig a felvett hitel törlesztése. Ilyés úr kerülő választ adott, melyben azt fejtegette, hogy a felvett összeg jóval a törvény által megengedett szint alatt van.

Az lehet, hogy az eladósodás mértéke az új hitel felvétele után is a megengedett szint alatt marad, viszont a kivitelezési munkálatok megszervezését újra kell gondolni, hogy tartósan jó minőségű utak épüljenek a jövő nemzedék által megdolgozandó pénzből.

Az útjavítási munkálatokat ellenőrző bizottság

Első pillantásra jó dolognak, sőt, szükségesnek tűnik ennek a bizottságnak a megalakítása, ugyanis jónéhány olyan utcán mutatkoznak már látványos minőségbeli problémák, melyeket a jelenlegi mandátum alatt újítottak fel.

Egy kicsit alaposabban megvizsgálva a dolgot azonban fenntartásaim támadtak a bizottság összetételét illetően. Egyrészt ennek tagjai között nincs egyetlen városi tanácsos sem, kizárólag a polgármesteri hivatal alkalmazottaiból áll, másrészt olyan emberek vannak benne, akik közreműködtek az ellenőrzendő munkálatok odaítélésénél, illetve ezek átvételénél. Tehát ez a bizottság semmiképp sem nevezhető pártatlannak. Örvendek viszont annak, hogy Radu Bodonea mérnök úr is a tagjai közé tartozik.

Tekinettel a probléma súlyosságára, valamint a fent említett kifogásokra, személy szerint én is elkezdtem ellenőrizni a jelenlegi mandátum során felújított utcák állapotát.